2017/09/10

Grillezett mozzarella gránátalma salátával

Meglepően laktató saláta, amiben kiválóan harmonizál a mozzarellával a fanyar gránátalma.

Hozzávalók:
- 2 csomag mozzarella (250 gramm)
- kb. egy evőkanál liszt
- fűszerkeverék (lehet próbálgatni, lehet flekken, vagy akár sült csirkéhez való, én most fajitas fűszerkeveréket használtam)
- 2 evőkanál olaj
- 150 gramm jégsaláta 
- 1 érett gránátalma
- 1 dl joghurt
- só

Elkészítés:
Érdemes először megcsinálni a salátát, mert a sajt pillanatok alatt készen van, és tényleg csak melegen jó. A salátához a jégsalátát csíkokra vágom (vagy eleve szeletelve veszem) és összekeverem csipet sóval ízesített joghurttal. Tálra szedem, és bogyóivá szedem a gránátalmát. Ez a legidőigényesebb része a saláta készítésének. Ha megvan, a bogyók egyik felét a salátához keverem, a másikat pedig majd a későbbiekben rászórom a kész ételre.
A mozzarellákat élére állítom, és félbevágom. Vastag lesz, de így a jó. Egy grillező serpenyőn (vagy ennek híján egy simán) eloszlatom az olajat. Míg melegszik, a mozzarellákat belemártom a lisztbe, hogy jó kis kéreg legyen rajta, majd ha elég forró az olaj, beleteszem őket, és megszórom  a tetejüket a fűszersóval. Én ízlés szerint tettem, szórtam rá rendesen. Nem kell sokáig sütni, fél percet maximum, ezután megfordítom a mozzarellákat, a másik oldalukat is megszórom fűszersóval, majd fél perc sütés után, ha kellemesen megsült, az előre kiadagolt salátára helyezem és rögtön fogyasztom. 

Tipp:
A salátába lehet tenni lilahagymát, újhagymát, és paradicsomot is, de nekem így is tökéletes volt.


Nehézség: könnyű
Idő: 20 perc
Adag: 2
Mosogatnivaló: közepes

2017/09/02

Spenótos-ricottás ravioli

Hozzávalók:
A töltelékhez:
- 460 gramm spenótlevél (vagy egy kocka - - - fagyasztott spenótpüré)
- 175 gramm ricotta
- egy kávéskanál só
- egy hintésnyi őrölt szerecsendió
- egy hintésnyi őrölt feketebors
- 1 tojás
- 20 gramm reszelt parmezán sajt + a tálaláshoz
A tésztához:
- 2 tojás
- negyed kávéskanál só
- kb. 120 gramm liszt (pontosan kétszer annyi liszt, mint amennyi a tojások súlya)
A szószhoz:
- 75 gramm vaj
- 5-6 zsályalevél

Elkészítés:
A spenótleveleket alaposan megmosom, és a víz különösebb lecsepegtetése nélkül lábasba teszem, alágyújtok, és néha kevergetve nagyjából öt perc alatt elkészül. Érdemes nagy lábast használni, mert van terjedelme, persze mire kész, szinte csupán légypiszok-méretű a kiindulási ponthoz képest:


Ekkor elzárom, kiborítom egy deszkára, és összevágom – nagyzolva, nem kell apróra. Visszateszem a lábasba, hozzákeverem a ricottát, a reszelt parmezán sajtot, a tojást, és ízesítem a sóval, szerecsendióval és borssal. Hagyom kihűlni, és nekiállok a tésztának. Felütöm a két tojást, megmérem a súlyukat, és pontosan kétszer annyi lisztet teszek hozzájuk, mint amennyi a tojások súlya volt. Enyhén sózom, és alaposan összedolgozom addig, míg gombócba nem áll, és sima tésztafelület nem lesz. Ha nem akar összeállni, benedvesítem a kezem, és úgy gyúrom. Ha megvan, nagyjából egy centis szeletekre vágom a tésztát, és kinyújtom. Ha van tésztagép, akkor minden egyes fokozaton egymás után egészen a negyedik fokozatig nyújtom a tésztát, az ötödiken már nem kell, mert akkor nagyon vékony lesz. Ha nincs gép, akkor is felszeletelem a tésztát, és lisztezett felületen nyújtófával nagyjából 2mm vastagra nyújtom. Ha ki van nyújtva a tészta, fogok kettőt, ami hosszában nagyjából megegyezik, és az egyikre egy teáskanálnyi (vagy inkább kisebb) tölteléket teszek egymástól nagyjából 2 centire.


Ráteszem a másik tésztát, elegyengetem rajta, és levágom a felesleget (amit újragyúrva akár reszelt tésztának, vagy nyesedékként lebbencstésztának kiválóan fel lehet használni).

Ezután a két töltelék között elvágom a tésztát, és a szélüket vagy villával, vagy ujjal alaposan összenyomkodom, hogy a főzés során ne nyíljanak szét.


Mivel elég nagyok lettek, megcsináltam ugyanezt kisebb változatban:


Folytattam a méretek próbálgatását, volt amelyiket tortellini formátumban csináltam, és összecsipkedtem a végüket.


Fél órán át lisztezett felületen hagyom őket száradni,az első negyed óra után megfordítom őket. Felteszek egy nagyobb lábasban forrni sós vizet, és ha forr, egyenként beleteszem a raviolikat úgy, hogy közben egy kanállal enyhén kevergetem a vizet, hogy ne főjenek össze. 3-4 perc után félig meg is fő, ha feljön a víz tetejére onnantól még főzöm két percet. Lyukacsos szedővel kiemelem őket a vízből, és tálalom.

Érdemes hozzá készíteni egy vajas-zsályás szószt. Ehhez 75 gramm vajat egy kisebb serpenyőben alacsony lángon felolvasztok. Amint elkezd folyékony lenni, beleteszem a zsályaleveleket, és kevergetve addig melengetem a vajban, míg össze nem esik, ez 1-2 percnél nem több. Ha kész, ebből locsolok a raviolikra, amitől kellemesen sósak, szaftosak, és persze zsályásak lesznek.


Tipp:
Természetesen hússal is lehet tölteni, például bolognai szósszal.


Nehézség: nehéz
Idő: tán nem túlzok nagyon, ha azt mondom, hogy fél nap
Adag: 3-4
Mosogatnivaló: sok

2017/08/03

Kapros-túrós szendvicskrém

Hozzávalók:
- 1 csokor kapor (nekem kisebb csokor jutott épp)
- 25 dkg túró
- 1 evőkanál margarin
- 3 evőkanál tejföl
- só – ízlés szerint

Elkészítés:
A túrót és a vajat összedolgozom – érdemes kivenni a vajat készítés előtt a hűtőből, hogy könnyű legyen vele dolgozni. A kaprot apróra vágom, és a tejföllel együtt hozzákeverem a túróhoz és a vajhoz. Sóval ízesítem, ezt is elkeverem benne, és hűtőbe teszem pár órára, hogy összeérjenek az ízek. Pirítósra kenve isteni.

Tipp:
Újhagymát belevágva lehet bolondítani, de nélküle is nagyon üdítő reggeli vagy vacsora.


Nehézség: könnyű
Idő: 5 perc+állási idő
Adag: 4-5 szelet kenyérre
Mosogatnivaló: kevés

2017/07/11

Gasztrointerjú Boross Nóra újságíróval

Boross Nórit van szerencsém a barátomnak mondani. Az újságíró iskolában találkoztunk, és szerencsére Ő többre vitte, mint én, úgyhogy elmentünk beszélgetni - mi, újságírók egymás közt.







Újságíróként végeztél, majd társadalomtudományokat tanultál. Nincs ismerősöd a szakmában, így a saját bőrödön tapasztaltad meg a rögös utat, amivel a publikálás jár. Mi volt az első sikered az írás terén?
Amikor szakmai gyakorlaton voltam a Nők Lapjánál. Ekkor jelent meg a legelső írásom nyomtatásban, ami egy nyúlfarknyi kis cikk volt a Nők Lapja Anno rovatban. Persze a nevem nem volt ott, de tudtam, hogy én írtam, és nagy boldog voltam.

Nem csak íróként, könyvszerkesztőként is tevékenykedtél.
Az egyetem alatt elvégeztem egy könyvszerkesztő szakot is. Miután befejeztünk a Budaörs keresztjei című kötetet (melynek társszerzője voltam), nem íróként, hanem szerkesztőként tevékenykedtem további két budaörsi ihletésű interjúköteten. A szerkesztést nagyon szerettem, most is szívesen csinálnám, de a gyerekek mellett nincs rá időm. Remélem, a jövőben ezzel (is) fogok foglalkozni.

Azután – vagy közben – voltak internetes cikkek is, ha jól emlékszem.
Igen, Frizura és Szépség portálra írtam szépségápolással és egészségmegőrzéssel kapcsolatos cikkeket. Itt jelent meg az első kisfiamról szóló 12 részes sorozatom is Zalánnal az élet címmel. Aztán megkeresett egy barátnőm, hogy lenne-e kedvem írni az Internetpatika.hu-ra hasonló témájú cikkeket. Szívesen fogadtam el a felkérést, ez a munka még a mai napig tar., sőt azóta az írások PR cikkekkel is kiegészültek.

Nem csak írtál, rádióztál is, de helyben maradtál Budaörsön.
Így igaz! Az egyetem alatt a Budaörs Rádió hírszerkesztője voltam. Naponta írtam a híreket, továbbá segítettem az egyik műsorvezető munkáját. Minden nap nekem kellett kitalálni, hogy ki legyen az aktuális vendég, leszerveztem őket, de előfordult, hogy megnehezítették a dolgomat, mert lemondták, vagy el sem jöttek.

A Képmás családmagazin jött ezután, ahová ugye Te jelentkeztél?
Igen! Megkérdeztem őket, hogy írhatnék-e nekik cikkeket, és rögtön pozitív visszajelzést kaptam. Voltak próbakörök, megjelent egy-két cikkem, majd elindult a Napfény az üvegben című, befőzésről szóló receptes rovatom, amiért már fizetést is kaptam.

Hogy jött az ötlet, hogy recepteket írj? Miért nem indítottál receptblogot?
A blog túlságosan lerágott csont volt nekem, még akkor kellett volna belekezdeni, amikor még új volt a blogolás, úgyhogy nem láttam értelmét. A rovat ötlete úgy jött, hogy nagyon szerettem befőzni, és folyton azon gondolkodtam, hogy mit főznék össze mivel. Akkor már ismertem a főszerkesztőt, felvetettem neki, hogy lehetne egy befőzéssel foglalkozó rovat, úgyhogy megbeszéltük, hogy havi három recept jelenjen meg. Néha nehéz volt összeszedni a havi adagot, máskor pedig nem tudtam választani. Hónapfüggő volt, de két évig sikeresen ment a rovat.


Van egy olyan recepted, hogy hófehér kókuszlekvár. Hogyan jött az ötlet és a bátorság ahhoz, hogy hozzányúlj ilyen ,,spéci” dolgokhoz?
Mindig is az izgatott, hogy valami újat, valami különlegeset főzzek. Ki akartam lépni abból a berögzült képből, hogy a lekvár megáll a baracklekvárnál, és csak nagymamák készítik, úgyhogy elkezdtem kísérletezni különböző dolgokkal. Volt otthon egy kókuszdió, gondoltam, hogy lekvárt kéne főzni belőle, mert miért ne, végül is gyümölcs, mi törtéhet? Meglepetésemre, annyira finom lett, hogy a férjem a csodájára járt, magában ettük leginkább, de palacsintára kenve is nagyon finom volt.

A rebarbarához is ilyen magabiztosan gyúltál, hogy rebarbaraszörpöt készíts?
A rebarbara számomra nem volt annyira extra, sőt, kitapasztaltam, hogy mivel leginkább semleges íze van, nagyon jól lehet párosítani az eperrel, ráadásul egyszerre van szezonjuk, úgyhogy kitűnő lekvárokat készítettem belőle.

A mirabella-mártást kifejtenéd nekem?
A mirabella népi neve az, hogy fosóka. Ez tulajdonképpen egy kisebb fajta édeskés szilva, de én savanyún is szeretem, csak beszédes a népi neve, úgyhogy ésszel kell enni. Mártásként vadhúsokhoz nagyon finom, de akár csirkéhez is! Kis üvegben ezt is el lehet rakni, és ha húst csinál az ember, rálöttyinteni.

Házi Vegetát is készítettél. Van még ezen kívül egyfajta missziód, hogy ezt vagy azt házilag készíted?
Igen, nagyon szeretem ezeket csinálni, például a krémtúrót csak házilag csinálom, és mérföldekkel jobb, mint a bolti. Az enyém tényleg valami isteni, igazi vaníliamagokkal. Az ilyen dolgokat nem vagyok hajlandó megvenni, ráadásul a bolti krémtúróban a túrót sem érezni, az enyémben van viszont negyed kiló túró, három evőkanál tejföl, kis löttyintés habtejszín, mézből annyi, amilyen kedvem van épp, egy vaníliarúd kikapart magja, és ha feldobom friss eperrel, akkor tényleg mennyei. Lekvárt sem szoktam venni, szeretek ezeken gondolkodni, hogy hogy tudnám megoldani úgy, hogy természetes és otthon előállítható dolgokat készíthessek.

Honnan szerzed az alapanyagokat?
Csak zöldségesnél, mert olyan extra dolgokat nem használok. Van egy nagyon jó zöldségesem itt Budaörsöm, aki tart ilyeneket, hogy mangó, kókusz, meg rebarbara. De szerintem a legtöbb zöldségesnél megtalálhatóak ezek a gyümölcsök.

Akarod majd folytatni ezt a befőzős rovatot?
Nem azt mondom, hogy nem tudnék újat, mert mindig lehet újat, de kicsit már kimerültek a készleteim. De a jövő még bármit hozhat…

Van arra irányuló vágyad, hogy egy bizonyos ország ételeit kipróbáld?
Egy igazi, tradicionális olasz lakomán nagyon szívesen részt vennék. Egy szőlőhegy tetején, egy meseszép ház tornácán ülve, a családommal. Ez nagy-nagy vágyam! Íz világban ez áll hozzám a legközelebb: pasták, paradicsom, bazsalikom.


Most a Családműhely nevű blogban írsz, ami teljesen saját. Honnan jött az ötlet, hogy a családotokról írjatok?
Nagyon nagy a családunk – pontosabban a férjem családja, de a magaménak érzem – és a sógornőmmel kitaláltuk, hogy ezt át kéne adnunk, mert tényleg olyan csodálatos a mi családi életünk. Nem beszéljük ki egymást a hátunk mögött, hanem tényleg nagyon nagy az összetartás, és úgy gondoltuk, hogy ezt valahogy át kéne adni, mert manapság a család sajnos nem annyira értékes kincs, mint amennyire kéne, hogy legyen. Úgy érzi az ember, mintha nem lenne divat jó családnak lenni, úgyhogy fiatalos hangvétellel próbáljuk megmutatni az embereknek, hogy így is lehet. Reménykedünk, hogy tudunk segíteni vagy ötleteket adni, úgy, hogy látják, nálunk milyen például egy szülinapi buli, és reménykedünk, hogy hátha mások is kialakítanak egy szokást ezáltal.

Nem féltek, hogy a kezdeti lelkesedés alább fog hagyni?
Nem, mert a család annyira a mindennapjaink része, hogy mindig lesz téma. A szívügyem ez a blog! Igazából ez az egész még nekem is szokatlan, mert én sem ilyen családban nőttem fel, de nagyon jól, és biztonságban érzem magam, ha velük vagyok. Szeretnénk, ha erősödne a pasis vonal, és a fiúk is beszállnának. Öt apuka motorozik, egy másik srác pedig már írt a lovasíjászatról, aminek a szerelmese lett. A férjem csodás bútorokat készít fából, arról szeretne írni, úgyhogy fog bővülni a témakör.

A színészeket szokták kérdezni arról, hogy mi az álomszerepük. Neked mi az ,,álomszereped?”
Meg fogsz lepődni, nekem a mese és a versek. Rengeteg mesét írtam már, és az a nagy vágyam, hogy mesekönyvem legyen. Amilyen borzasztó a mesekönyv-kínálat ma, olyan nehéz piacképes mesét írni. Nagyon pocsék, blődli vackok jelennek meg, és ezen szeretnék kicsit változtatni.

Köszönöm, hogy eljöttél velem, legközelebb remélem, már a mesekönyved felett fogunk interjúzni! 
Legyen így!


2017/07/07

Levendulás málnalekvár

Mert lekvárt nem csak nagy tételben lehet főzni!

Hozzávalók:
- 500 gramm málna
- egy teáskanál levendulaszirom
- fél csomag dzsemfix
- 15 dkg cukor

Elkészítés:
Elsőként az üvegeket és a tetejüket forró vízzel kiöblítem. (Ebből a mennyiségből nagyjából egy normál befőttesüvegnyi lesz).
A málnákat megmosom, majd lábasba öntöm. Én nem akartam a turmixolással küszködni, úgyhogy krumplinyomóval krémesre nyomkodtam, és így pont annyi darab maradt egyben, amennyit reméltem. Kimérem a 15 dkg cukrot, két evőkanálnyit elkeverek belőle a dzsemifixszel, majd a málnára szórom, és felteszem a tűzre, alacsony lángon. Kevergetem, és amikor forr hozzászórom a maradék cukrot, és kevergetés mellett további öt percig forralom a lekvárt.
Öt perc elteltével minimálisra veszem a lángot, az előkészített üvegeket meleg vízbe állítom, és merőkanalanként adagolom beléjük a lekvárt ügyelve, hogy fokozatosan melegedjenek fel. Ha megvan, jó szorosan rájuk csavarom a tetejüket, és hirtelen fejjel lefelé állítom őket. Így hagyom öt percig, majd alaposan plédbe vagy paplanba takarom őket, és addig hagyom, míg ki nem hűl – kb. egy éjszaka.
Ha jól dolgoztam, az üvegek kupakját nem lehet benyomni, nem gondolnám, hogy ezzel probléma lenne.

Tipp:
Aki biztosra akar menni, szórhat a lekvár tetejére (az üvegbe töltés után) egy késhegynyi nátrium-benzoátot, hogy biztosan tartósítsa, de a dunsztolás is elég kell, hogy legyen.


Nehézség: könnyű
Idő: tíz perc
Adag: egy befőttesüvegnyi (én két kisebbe osztottam)
Mosogatnivaló: kevés

2017/07/01

Zöldséges pulykaszeletek bormártással

Könnyű, nyári főétel.

Hozzávalók:
- 60 dkg apró krumpli
- 0,5 kg zsenge cukkini
- 1 piros kaliforniai paprika
- 3-4 friss zsályalevél
- 1 rozmaringág
- 2 evőkanál olívaolaj
- 4 szelet pulykamellfilé
- 30 g vaj
- 2 evőkanál liszt
- 5 evőkanál balzsamecet
- 1 dl száraz fehérbor
- 1 kávéskanál cukor
- fél tyúkhúsleves kocka
- só

Elkészítés:
A krumplikat enyhén sós vízben megfőzöm héjastul, majd leöntöm róla a vizet. Ideális esetben vékony a héja, úgyhogy nem kell meghámozni utána.
A cukkinikat megmosom, végüket levágom, és felkockázom a cukkinikat. A paprikával is ugyanígy teszek, megtisztítom és felkockázom, majd forró olajba teszem őket, pirítgatom pár percig. Hozzáöntöm a krumplikat, további öt percig sütöm, sóval ízesítem. Ha összesültek a zöldségek fedővel letakarom, és áttérek a húsra. 
A pulykamelleket kissé kiklopfolom, és megszórom liszttel. Egy serpenyőben felolvasztom a vajat és 2 evőkanál olívaolajat, és ha elég forró beleteszem a hússzeleteket, és mindkét oldalukat megkapatom egy kicsit. Hozzádobom a zsályaleveleket, és kisebb darabokra szedett rozmaringágat és néha forgatva öt percig sütöm a melleket.


Hozzáöntöm a balzsamecetet, a bort és a cukrot, és a hús mindkét oldalát sütöm benne 2-2 percig. Felöntöm 2,5 dl vízzel, belemorzsolom a leveskockát, és addig forralom alacsony lángon, míg a szaftja besűrűsödik. (Nekem ez elég sokára látszott bekövetkezni, úgyhogy a végén úgy segítettem rá, hogy belefőztem egy csapott evőkanál lisztet, ez igazi szaftot csinált.)
Ha kész elzárom, és a zöldségekkel tálalom.

Tipp:
Lajos Mari felszeletelt újhagymát süt a zöldségekhez, és zúzott fokhagymát is belefőz a szószba, ami jó, csak újabban nem tolerálja a hagymaféléket a gyomrom, de szerintem ezek nélkül is isteni.


Nehézség: könnyű
Idő: kb. 1 óra
Adag: 4
Mosogatnivaló: közepes


A recept a Lajos Mari magazin 2014/3. számában található.

2017/06/18

Tiramisu bogyós gyümölcsökkel

Hozzávalók:
- 30-35 dkg babapiskóta
- 4 tojás sárgája
- 12 dkg porcukor
- fél kávéskanál őrölt fahéj
- 50 dkg mascarpone sajt
- 2 dl kávé

- 0.5 dl rum vagy pár csepp rumaroma
- egy marék áfonya
- egy marék szeder
- egy marék málna 

Elkészítés:
Lefőzöm a kávét és hagyom hűlni. Ha kihűlt, vagy langyos, belemártogatom a babapiskótát. Nem kell áztatni, csak ippeghogy beletenni és megforgatni. Egyenként mártogatva rakok ki vele egy tálat.




Ezután szétválasztom négy tojás fehérjét a sárgájától, a sárgáját megtartom, hozzáteszem a 12 dkg porcukrot, majd a mascarponét, a fahéjat és jól elkeverem. Eleinte nehéz, de ahogy keveredik és hozzászokik a szobahőmérséklethez a mascarpone, úgy ,,adja meg magát". Ha elkeveredett, és kicsit folyós, ráöntöm a babapiskótára, és szépen elegyengetem rajta. A hűtőbe teszem, legalább 3-4 órára, de inkább egy éjszakára, hogy az állaga vághatóra szilárduljon. Tálalás előtt rászórom a gyümölcsöket, és esetleg mentalevelekkel díszítem.

Tipp:

Kiválóan kiegészíti a savanykás gyümölcs az édes krémet, de a gyümölcsöket össze is lehet turmixolni, és a krémbe keverni, ebben az esetben a tojást én ki szoktam hagyni, mert túl folyós lenne így.

Nehézség: könnyű
Idő: fél óra + "érési idő"
Adag: mi nem aprózzuk el, nálunk 6 adag, de tortaformában elkészítve 8-10 adag is lehet
Mosogatnivaló: kevés