2018/06/09

Spárgás omlett


Hozzávalók:
- kb. 10 darab vékonyabb zöld spárga
- 2 tojás
- 15 ml tejszín
- 10 g vaj
- só
- 2x2 evőkanál olaj
- 2-3 evőkanál víz

Elkészítés:
A spárgákat megtisztíom. A zöld spárgának nem kell feltétlenül levágni a héját, de én szeretem, ha nincs héja. A végét letöröm (szépen lepattan, ahol kell) hogy megszabaduljak az esetlegesen fás részétől. Egy kisebb serpenyőben hevítek egy kis olajat, ráteszem a spárgákat szépen egymás mellé, sózom, borsozom, hozzáöntök 2-3 evőkanál vizet, és fedő alatt párolom pár percet.
Ha elkészült, kiveszem és félreteszem a spárgákat. A tojásokat tányérba ütöm, sózom, hozzáöntök 10 gramm olvasztott vajat, 15 ml tejszínt, és jól elkeverem. Egy serpenyőben hevítek egy kevés olajat, és ha meleg, ráöntöm a tojásos keveréket. Kicsit hagyom sülni, majd ha már szilárdul, szépen egymás mellé pakolom a spárgákat. Úgy, ahogy a palacsintát, egy lapos fakanállal a széléről kezdve ellenőrzöm, hogy mennyire van megsülve. Ha fel tudom szépen tekerni, akkor valószínűleg teljesen. (Tipp: érdemes nem olyan odaragadós serpenyőben csinálni, mint amiben nekem sikerült!)
Ha sikerül feltekerni, tányérba szedem, és kenyérrel, és/vagy különböző zöldekkel tálalom.

Így készült:



Tipp:
A spárgákat összevágva is lehet eleve a tojáshoz keverni, és úgy megsütni, illetve sajtot is bátran lehet szórni a tetejére feltekerés előtt.


Nehézség: könnyű
Idő: 20 perc
Adag:
Mosogatnivaló: közepes


2018/06/02

Velence - 1. rész



Ha más miatt nem is, egy dolog miatt mindenképpen megérte betölteni a 30-at: eljuthattam Velencébe!

Igazi, elveszettnek hitt családi vakáció volt, és csodás, hogy Velencében lehettem újra része az ilyen jó hangulatú kirándulásnak a családdal! 




Természetesen videó is készült, hiszen ha az ízeket és illatokat nem is, a hangulatot mindenképpen könnyebb átadni vele!

Velencében nagy szerepe van a tengerből jött ételeknek,  így ettem tésztát a tenger gyümölcseivel, és tintahalas tésztát is. Alapjában véve paradicsomos íze volt, csak színre  ijesztő - viszont a pólómra fröccsenő kis pontok örökké emlékeztetni fognak, hogy egyszer tintahalas tésztát ettem! A carbonarához töménytelen mennyiségű parmezán jár, a pizza tésztája omlós, a tiramisu pedig édes,  mégis jó. (Lásd majd a videó második részében). 


A fényképezőgép kreatív fotó-beállításának köszönhetően pár olyan képet is sikerült készíteni, amik akár 20-30 éve is készülhettek volna, dehát Velence ilyen: ha lett volna 300 évvel ezelőtt lehetőség a fényképezésre, valószínűleg igen hasonló képek születtek volna.