Gasztroélmény: Zöldfa Vendéglő - Csömör

A Zöldfa Vendéglőben jópár éve ettem utoljára. Emlékeim szerint isteni a káposztasaláta, és mindig sokan vannak. Megújítván élményeimet tapasztaltam, hogy habár külsőre az étterem nem változott, korántsem a régen tapasztalt szájízzel távoztam.

Szombaton délután 1 óra körül érdeklődtünk az étteremben, hogy van-e szabad asztal. Azt mondták a telefonban, hogy van szabad hely, foglalni sem kell, de arra nem számítottunk, hogy gyakorlatilag teljesen üres az étterem szombaton ebédidőben.

Az étteremben van klíma, ami a 38 fokos hőségben kifejezetten kritérium volt. Frissítő italainkat hamar megkaptuk, ámbár a csapolt sör nem volt elég hideg, a pohár nem párásodott be.

A levesek általános elégedettséggel mentek át a teszten.

Egyik levesünk a sárgadinnyeleves volt, amiből csak az ízléses tálalás maradt ki. Fel lehetett volna dobni egy tejszínhab rózsával vagy mentalevéllel. Esetleg magában a sárgadinnyében is tálalhatták volna.

Az erőleves tésztával teljes elégedettségre talált fogyasztójában.

A húsleves májgombóccal igen ízletes volt, s a pincér külön felhívta a figyelmet, hogy ez egy olyan leves ami hagy helyet a főételnek is.

Az olasz hagymaleves okozott némi meglepetést, hiszen hagyományos hagymalevesre számítottam, bár tény, hogy nem kérdeztem meg, mitől olasz. Gyakorlatilag fokhagyma krémleves volt, s habár jó volt, azért egy kis reszelt füstölt sajtot el tudtam volna viselni a tetején.

A kiszolgálás jó volt, a pincér teljesen tisztában volt az ételekkel.

A levesek után nagyon gyorsan kaptuk a főételt, személy szerint nem bántam volna egy kis szünetet.

A rántott camambert sajtot áfonyamártással tüntették fel. Ehhez ízléstelen módon zöldköretet és az áhított káposztasalátát rendeltem. Mindennel meg voltam elégedve, bár a zöldköretben túlzásnak éreztem a répa mennyiségét, bármennyire is szívesen eszem. A káposztasaláta viszont rendkívül nagy csalódás volt, köszönőviszonyban sincs azzal, amit régen adtak ott. Habár bőven ehető volt, ténylegesen csak káposzta volt, nem volt meg hozzá az a plusz ízesítés amit vártam.

A Kiskalózok kedvence névre hallgató étel halrudacska és sült krumpli volt, fogyasztója szerint McDonald’s minőségű krumplival.

A grillezett szűzérme zöldségekkel és rösztivel került fogyasztásra. Habár ízletes volt, nem tudni mitől, kivételesen gyorsan távozott a „gazdatestből” de egyértelműen nem kijelenthető, hogy a vendéglőben felszolgált étel a ludas.

A töltött gombafej a káposztasalátához hasonlóan azért lett rendelve, mert régen emlékezetesen jó volt. Annak ellenére, hogy finom volt, ez is változott, nem olyan, mint régen.

Habár a kiszolgálás kifejezetten jó volt, s a Zöldfa vendéglő nevéhez hűen zöld lambériával van díszítve, az ételek sajnos nem annyira jók, mint annak idején. A menü nagyjából ugyanaz, de a személyzet teljes cseréje miatt mégsem teljesen ugyanúgy, ugyanolyan ízvilággal vannak elkészítve az étkek. Tán ez is lehet az oka annak, hogy az egykor gyakran látogatott étterembe már csak hébe-hóba tér be az ember.