2014/07/24

Gasztroélmény: Daikichi - japán étterem

Volt bennem némi félelem, mielőtt beléptem a Daikichibe, a Mészáros utcai japán étterembe. Mi lesz ott, tényleg nyers lesz-e az étel, lehet-e ott benn orrot fújni… Hamar kiderült, hogy aggodalmaim teljesen alaptalanok voltak; eddigi étteremteszt helyszínről ilyen elégedetten még nem távoztam.

Az étkészlet is megér pár sort. Az asztalon négy-négy kistányér volt elhelyezve, és egy-egy pár pálcika minden vendégnek. A kés-villa-kanál triumvirátus használatára nincs lehetőség, így aki nem rendelkezik gyakorlattal, annak meggyűlik a baja az étkezéssel.
A kistányérok egyik fajtája barna, míg a másik mintás. A barna kistányérok a szószoknak, a fehérek a főételeknek szolgálnak edényül.



Arra számítottam, hogy mint a hagyományos éttermekben, itt is rendelhető előétel, főétel, és esetleg desszert. Hamar kiderült, hogy tévedtem. A japánoknál – illetőleg ebben az étteremben – minden fogást egyszerre hoznak ki, a levest/előételt és a főételt is, és úgy variálja az ember, ahogy akarja. Desszert a japán éttermekben nem igazán van. Igazából nem is hiányzott.
A leves a miso leves volt. Póréhagymából, és tofuból készült, jó néhány fűszer felhasználásával. Teljesen új, ismeretlen ízeket éreztem, de egyszerűen hibátlan volt.

Miso leves

Ehhez, vagy magában csipegetnivalónak lehetett fogyasztani az ún. ikaage-ből, ami gyakorlatilag egyfajta tintahal chips. Ugyan nem mondanám magam a ,,tengeri herkentyűk” rajongójának, nem tudtam volna megnevezni, hogy mit eszem, csak azt, hogy igen ízletes.

Ikaage

Szintén az előételek csapatát erősítette a gyoza mely tésztába csavart fűszerezett darált marhahús, egyfajta húsos rétes. Megint csak eddig ismeretlen ízekkel találkoztam, csak jót tudok róla szólni. Ebből étkezés után, elvitelre is lehetett venni egy adagot.

 Gyoza

Volt egy ,,zsákbamacska tál” is, ami angolosan a mix fry névre hallgatott, ahol is némi zöldséggel körítve különböző rántott dolgokat tálaltak. Lehetett ez répa, hagyma, vagy akár karaj.

Mix fry

Lehetőségem volt enni a shigure-don -ból, ami fűszerezett főtt rizs, mangalica hússal. Ki gondolta, hogy ebből ilyet lehet kihozni…

Shigure-don

Összességében számomra ájulat volt mind a hagyományok megtartása – kistányérok, pálcika – mind az ételek, hihetetlenül ízletesek voltak egytől-egyig. Feltétlenül javaslom, hogy aki nyitott az újdonságra és a különböző konyhákra, az próbálja ki!

Kiszolgálás: 5/5
Étel: 5/5
Árak: kicsit húzós, de maximálisan megéri

2 comments:

  1. Magyarul is rajta van az étlapon, hogy a megnevezés mit takar?

    ReplyDelete
    Replies
    1. A japán mellett angolul vannak leírva az ételek, de tud a pincér magyarul, úgyhogy lehet kérdezni.

      Delete