Ez az első adventi koszorúm mézeskalácsból. Nem úgy történtek a dolgok sülés és formázás közben ahogy naivan elterveztem, de annyira mégsem mondom rossznak. Nem életem fő műve, de egy bejegyzést megérdemel az összes viszontagságával együtt.
Hozzávalók:
A tésztához:
- 25 dkg méz
- 50 dkg liszt (azért legyen több bekészítve, mert leginkább a méztől függ, mennyi kell. A lényeg, hogy jól nyújtható, nem ragadós tésztát kapjunk.)
- 15 dkg cukor
- 0,5 dkg szódabikarbóna
- 1 tojás sárgája (fehérjét hűtőbe teszem a mázhoz)
- 1 egész tojás
- 10 dkg margarin
- 1,5 dkg fűszer vegyesen (szegfűszeg, fahéj, szerecsendió, ánizs)
A mázhoz:
- 1 tojás fehérje
- 20-25 dkg porcukor
- 1 teáskanál citromlé
Elkészítés:
Elsőként papírra rajzoltam a mintát. Az ötletet az Interneten találtam, de mivel leírás nem volt hozzá, próbáltam egy ,,alaprajzot" készíteni.
Egy A4-es papírt félbehajtottam, szétnyitottam, és a hajtásig hajtottam a papír alját. Kaptam két hajtást, az alsót levágtam, így kaptam egy szabályos négyzetet. (Sokkal egyszerűbb, ha eleve négyzet alakú papírral dolgozunk). A négyzet alakú lapomat félbehajtottam, majd még egyszer félbe, s így kaptam egy kis négyzetet. Erre rajzoltam rá a tervezett mintát, majd kivágtam és szétnyitottam a papírt. Nem baj, ha nem teljesen szabályos, csak nagyjából legyen meg, minek hol kell lennie.
Nagyjából ilyet kell rajzolni
A tésztához hozzávalókat alaposan összegyúrom. Félre lehet tenni pihentetni (akár egy hétre is a hűtőbe) vagy azonnal lehet kezdeni formázni.
A tésztát lisztezett sütőpapíron nagyjából 8-9 mm vastagra nyújtom, ráteszem a papírformát és késsel körbevágom.
A közepét egy pohárral vagy egy bögrével lyukasztom ki. A négy csücskét egy kisebb alkalmatossággal lyukasztom, erre van egy házilag készített szétfarigcsált pezsgőtablettás henger ami tökéletesen megfelel a pogácsánál apróbb lyukakhoz.
Egy tepsit kibélelek sütőpapírral, és átemelem rá a tésztát. Itt jön az ok, amiért sütőpapíron nyújtottuk, sokkal egyszerűbb átemelni és ráfordítani a tepsire, majd lehúzni a sütőpapírt. Eleve sütőpapíron nyújtani és azon megsütni nem javaslom, mert jártam már úgy, hogy túlságosan odasült. Az alap mellett kiszaggatok négy szívet (forma hiánya esetén papírra rajzolok szívet, kivágom és késsel körbevágom a tésztán) és középen ezeket is átlyukasztom a pezsgőtablettás faragvánnyal.
Ha marad tészta akár hűtőbe is lehet tenni a későbbiekre, vagy formákat lyukasztani belőle és kisütni. Egy-két darab plusz szívet érdemes kisütni baleset esetére, illetve egyéb formákat is sem árt sütni, hogy lehessen a máz használatát próbálgatni.
A sütőt 180 fokra melegítem és nagyjából 15 perc alatt készre sütöm a mézeskalácsot.
Ennél a pontnál szembesültem a ténnyel, hogy tökéletesnek hitt tésztám szétfolyt. Az okára nem jöttem rá, de nem estem kétségbe. Egy napra félretettem, és a tészta csodálatosan megpuhult, úgyhogy könnyűszerrel módosítottam rajta: egyengettem a szélét ívesre, és az egy nagy és négy kis kört valóban kör alakúra. Az utóbbiak méretezésénél alkalmanként belepróbáltam a választott gyertyát, s csak addig vágtam, míg át nem ment rajta.
A feljavított verzió
A mázhoz addig verem egy tojás fehérjét, míg fehér nem lesz. Nem kell habosra, elég, ha fehér. Ekkor hozzáadom a citromlevet, majd elkezdem fokozatosan adagolni hozzá a porcukrot. Célszerű szitán át rázni a porcukrot, hogy teljesen csomómentes legyen. Kézi habverővel alaposan elkeverem, majd a következő adag porcukrot teszem hozzá. Akkor jó, ha nem esik le a kanálról a máz. Ez a pont általában akkortájt jön el, amikor már feladnám.
Csöppen ugyan, de le nem esik
Ha jó, egy bögrébe zacskót teszek, és belekanalazom a máz felét.
A zacskó nyitott végét összegumizom, a másik végén picike nyílást vágok. Előbb inkább legyen kisebb, aztán ha úgy adódik, lehet még alakítani.
Rá kell érezni a zacskó használatára. Saját tapasztalat szerint érdemes egy svunggal, de lassan végigmenni a mintán (egy-egy körön vagy vonalon) mert meglátszik, ha meg van szakítva a vonal. Érdemes újságpapírt tenni alá, hogy ne kenjünk össze semmit.
Ha készen van a minta, félreteszem száradni. Fél-egy óra múlva meg is szárad, nem kell neki sok idő. A tesztsütin lehet fogdosni, hogy megszáradt-e.
Ezután összeállítom a koszorút. Mivel már puha a tészta, fogpiszkálóval vagy dróttal rá lehet segíteni a stabilitásra. A gyertyán átszúrom a drótot/fogpiszkálót és szúrok belőle a tésztába is. Ezt több oldalról meg lehet csinálni.
Tipp:
Természetesen bármilyen forma kivitelezhető, de elég kényes dolog a mézeskalács, hol puha, hol kemény, úgyhogy ki kell tapasztalni.
Nehézség: nehéz
Idő: attól függ, de nem kevés
Adag: a koszorún kívül még bőven lehet szaggatni
Mosogatnivaló: közepes
